Most nem szabásmintát kaptok tőlem, csak egy kis történetet.
Most történik velem és a családommal.:)
Szóval, mi is van?
Hoztam, hoztunk apával egy nagy döntést. A kicsi másodikos fiúcskát kivettük az önkormányzati iskolából és átvittük egyházi református iskolába. A döntés pillanatok alatt jött.
Nem volt nekem igazán gondom a régi sulival, mert a Moncsi ott tanult 8 évig, és tényleg jó. Ez a suli közelebb van, és nem is tudom pontosan mi fogott benne meg.
Kaptam érte hideget-meleget a döntés miatt, nem kívánom senkinek.
De megléptük és bízom a jövőben.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy mi apával egy ilyen hirtelen emberek vagyunk, mindent hirtelen eldöntünk szerencsére mindig minden bejött. Valaki fentről biztosan vigyáz ránk. Nem, nem vagyok egy vallásos ember nehogy azt gondold, de ezt érzi az ember. Nem egy angyalra gondolok, de néha azért van olyan érzésem. Sajnos a szüleimet nagyon fiatalon 20 évesen elvesztettem 1,5 hónap eltéréssel:(, de van egy csodálatos ember aki itt van mellettem és a családom, a két gyerkőc:)
No visszakanyarodva az eredeti témához, iskolaváltás....
Ma volt az évnyitó, egy templomban és nagyon családias volt, néha azt hittem elsírom magam......
Kevés gyerek, mert egyszerre csak négy osztály indul, velük töltik majd fel idővel az iskolát.
Nagyon tetszett minden a tanítónénik hozzáállása, a tanári karnak esküt kellett tenni, és még ilyen dolgok amik nekem kicsit furcsák, de szép, meg kell hagyni.
Olyan volt mint egy nagy család.
Nem tudom mit hoz a jövő, milyen is lesz később, de most úgy érzem megérte.
Remélem nem ez lesz az első rossz döntés amit hirtelen felindulásból hoztam, hoztunk......
Hát ennyi ami most nagyon foglalkoztat, annyira, hogy nem tudok még aludni sem pedig megyek éjszakára dolgozni, pihenni kellene mert szét fogok esni:))
A sorsolást is holnap elintézem mihelyst észhez térek....